Magyarországi Harcművészetek és Küzdősportok Szövetsége
ALAPSZABÁLY
I. Általános rendelkezések
1. Általános rendelkezések
A Szövetség a Magyarországon működő, a harcművészetekben és küzdősportokban tevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek munkáját, tevékenységét összehangoló és azt elősegítő, önkormányzati elven alapuló szövetség. Működését az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján fejti ki.
2. A Szövetség adatai
2.1. A Szövetség neve: Magyarországi Harcművészetek és Küzdősportok Szövetsége
2.1.2 A Szövetség rövidített neve: MHKSZ
2.2. A Magyarországi Harcművészetek és Küzdősportok Szövetsége (továbbiakban Szövetség) emblémája:
Köralakban felirat: Magyarországi Harcművészetek és Küzdősportok Szövetsége, középen grafikus ábrázolás.
2.3. A Szövetség nemzetközi elnevezése: Hungarian Martial Arts and Combat Sports Federation
2.4. A Szövetség székhelye: 1138 Budapest, Tomori köz 4. I. em. 1.
2.5. A Szövetség működési területe: Magyarország
2.6. A Szövetség alapítási éve: 2013. 07. 05.
3. Állásfoglalás
A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt és pártoktól anyagi támogatást nem fogad el. A Szövetség képviselő jelöltet nem állít. Képviselőjelöltet nem támogat sem az országgyűlési, sem a helyhatósági választásokon.
II. A Szövetség célja és feladata
4. A Szövetség célja és feladata
4.1 A Szövetség azzal a céllal alakult, hogy összefogja mindazokat a Magyarországon létező és működő harcművészeti irányzatokat, és küzdősportokat, melynek tagjai
- elfogadják, hogy az általuk gyakorolt harcművészet és küzdősport egy folyamatosan változó, a kor igényeihez alkalmazkodó rendszer,
- tisztelik a harcművészetek hagyományait, de figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat, nemzeti viszonyokat,
- a BUDO etikettet és a sport szellemiségét tiszteletben tartják,
- ápolják a harcművészetek kulturális értékeit, sporttevékenységük során figyelembe veszik azokat,
- elismerik a stílusirányzatok autonómiáját, de egységes rendszerben kívánnak működni a magyarországi harcművészetek és küzdősportok fejlődésében,
- az alapító tagok kijelentik, hogy a Szövetség tagja lehet a tevékenységéhez köthető egyéb sportszövetségnek (szakszövetségnek).
- vállalják, hogy közreműködnek a nevelési-, oktatási-, képességfejlesztési-, valamint ismeretterjesztési tevékenységeknek azon területén, mely illeszkedik a harcművészetek és a küzdősportok szellemiségéhez, hagyományaihoz,
- a Szövetség kiemelt feladatának tekinti a megváltozott képességűek, fogyatékkal élők valamint az időskorúak önvédelmi képzését.
4.2. A Szövetség céljainak elérése érdekében:
- a Szövetséghez tartozó tagoknak, jogi személyeknek övvizsgákat, tanfolyamokat, edzőtáborokat rendez, nyilvántartást vezet és működteti a dan-kollégiumot,
- harcművészeti bemutatókon vesz részt, versenyeket rendez,
- népszerűsíti a BUDO szellemiségét, kihangsúlyozva a harcművészetek és a küzdősportok társadalmi rétegeket érintő önvédelmi jellegét,
- a nemzeti és a nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, melyben képviseli a harcművészetek és a küzdősportok értékeit, érdekeit,
- díjat alapít,
- ajánlásokat tesz a tagjai felé.
III. A Szövetség tagsága
5. A Szövetség tagsága
5.1. Az alapító tagok kijelentik, hogy a Magyarországi Harcművészetek és Küzdősportok Szövetsége nyitott szervezet. Tagjai sorába felveszi mindazokat a harcművészeti irányzatokat, stílusokat képviselő jogi személyeket, szervezeteket, magánszemélyeket, akik egyetértenek az alapító okiratban rögzített célokkal, alapelvekkel.
5.2. A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek mértéke alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli tagok (továbbiakban: tiszteletbeli tagok).
5.3. Az Szövetség rendes tagja lehet bármilyen jogi és magánszemély, aki az alapszabály szerint kérte a tagfelvételét. Nyilatkozik, hogy az Alapszabályban foglaltakat ismeri és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, valamint a tevékenységét az alapszabályban meghatározottak szerint folytatja.
5.3.1. Az a magánszemély, aki valamelyik harcművészeti irányzat övvizsga rendszerével rendelkezik, belépési kérelméhez csatolnia kell az általa gyakorolt és képviselt övvizsga anyagot.
5.4. A Szövetség tiszteletbeli tagságot adományozhat. Tiszteletbeli tagként hazai és külföldi személyek, szervezetek és intézmények felvehetők, ha tiszteletbeli tagságukkal a Szövetség érdekeit szolgálják.
5.5 A tagok a Szövetségnek tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.
A Szövetséget a tagjai egyéb hozzájárulási formában is támogathatják.
6. A Szövetségbe történő belépés:
6.1. A Szövetségbe történő belépés önkéntes. A belépési kérelem előterjesztéséhez illetve a tagként történő felvételhez két rendes tag ajánlása szükséges, valamint a felvételt kérő személy nyilatkozik, hogy az Alapszabályt ismeri és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja.
6.2. Az Alapszabállyal kapcsolatos nyilatkozat és a két rendes tag ajánlási nyilatkozata a kérelem benyújtásának érvényességi feltétele.
6.2.1. A jogi személy tagfelvételi kérelméhez nyilatkozatot kell csatoljon. A nyilatkozatban fel kell tűntetni, hogy a tagfelvételt kérő jogi személynek
– nincsen köztartozása
– nem folyik ellene csődeljárás
– 6.3.1. pontban jelzett közgyűlési hozzájárulás
6.3. A belépési kérelmet és az ajánlásokat, nyilatkozatot az Szövetség elnökének kell átadni. A felvétel kérdésében az Szövetség elnöke dönt.
6.3.1. A tagfelvételi kérelemhez a felvételt kérő egyesület (szövetség) Közgyűlésének hozzájárulása szükséges. Ezt, a felvételt kérő egyesület (szövetség) képviselője nyilatkozatával igazolja.
6.4. A belépési kérelem csak akkor tagadható meg, ha a tagfelvételt kérő az Alapszabályba foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy felvétele jogszabályba ütközik.
7. A Szövetségi tagság megszűnése
7.1. A Szövetségi tagság megszűnik: - a tag kilépésével
- a tag kizárásával
- a tag halálával
- a Szövetség megszűnésével
- a jogi személy tag megszűnésével
A tagsági jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a Szövetség vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
7.2. A tag kilépését írásban kell, hogy közölje az Szövetség elnökével.
7.3. Az elnökség nyilvános, háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja azt a rendes tagot:
- aki jogszabályba vagy alapszabályba ütköző tevékenységet folytat,
- a Szövetség tevékenységében 2 évnél hosszabb időn keresztül, háromszori felszólítás ellenére sem vesz részt,
- aki tagdíjhátralékát kétszeri felhívás ellenére sem fizeti ki,
- olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttműködést lehetetlenné teszi illetve magatartása az Szövetség érdekeivel ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti.
7.4. Bármely tag kizárását az Szövetség tagságának egyharmada kezdeményezheti az elnökhöz intézett - az ok megjelölését is tartalmazó - írásos beadványában. Az elnök az indítványt köteles a soron következő elnökségi ülés előterjeszteni és az elnökség köteles az indítványról dönteni.
Tiszteletbeli tag esetén a fenti okok felmerülését követően a kizárást az elnökség a közgyűlés elé terjeszti és ezen tagokat a közgyűlés nyílt, egyszerű szótöbbséggel meghozott szavazással zárhatja ki.
7.5. A tag halálával tagsági jogviszonya, pártoló és tiszteletbeli tagsága megszűnik.
8. A Szövetség megszűnése
8.1. A Szövetség megszűnik:
- a közgyűlés által nyilvános szavazattal hozott háromnegyedes szótöbbségű határozattal,
- más Szövetséggel való egyesüléssel vagy beolvadással,
- ha a Szövetséget a felügyeleti szerv feloszlatja,
- ha a felügyeleti szerv a Szövetség megszűnését állapítja meg.
8.2. A Szövetség jogi személy tagjának tagsága megszűnik, ha a jogi személy bármely okból megszüntetésre kerül.
8.3. A Szövetség megszűnése esetén a vagyona az Alapító okirat 9. fejezete alapján kerül felosztásra. A szövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.
9. A Szövetség megszűnése esetén a vagyonnal kapcsolatos eljárás
9.1. A Szövetség vagyonából elsősorban az állammal, költségvetéssel szembeni követelést köteles kielégíteni.
9.2. A Szövetség vagyonából ezt követően a más hitelezők követeléseit kell kielégíteni.
9.3. A tartozások kiegyenlítése után a Szövetség ingó- és ingatlan vagyontárgyait értékesíteni kell. Az értékesítés során az Szövetség rendes és tiszteletbeli tagjainak elővásárlási joga van a tagfelvétel sorrendjében.
9.4. A Szövetség készpénzvagyonát a rendes tagok között az általuk befizetett összes tagdíjak arányában kell felosztani.
9.5. A fenti eljárás csak akkor követhető, ha kötelező hatósági határozat ettől eltérő döntést nem hoz a vagyonnal kapcsolatosan.
10. A tagok jogai, a tagok kötelezettségei
10.1. A tagok jogai:
- minden tag azonos - egy - szavazattal rendelkezik.
- minden tag részt vehet a Szövetség közgyűlésén és a döntéshozatal során szavazhat, ott indítványokat, észrevételeket tehet, felszólalhat.
- minden tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.
- bármely tag tisztségviselőül megválasztható.
- minden tag részt vehet a Szövetség életében, rendezvényein.
- minden tag - bármelyik tisztségviselőhöz eljuttatott - önálló javaslatokat, indítványokat tehet.
- bármely tag tájékozódhat a Szövetség tevékenységéről és gazdálkodásáról, ezzel kapcsolatban észrevételeket és javaslatokat tehet, az iratokba betekinthet.
- a Szövetség szolgáltatásait és az általa nyújtott kedvezményeket igénybe veheti.
10.2 . A tagoknak joga van a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni. Ennek módját a 22.2.-es pont tartalmazza.
11. A tagok kötelezettségei
A Szövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket közvetlenül gyakorolják.
11.1. A tagok kötelezettségei:
- a Szövetség céljainak megvalósításában tevékenyen közreműködik
- az alapszabály, jogszabály és szabályzatok betartása
- a közgyűlés által megállapított tagdíj megfizetése
- a vállalt támogatások biztosítása
- a tisztségviselők és vezető szervek határozatainak végrehajtása
IV. A Szövetség szervezete
12. A Szövetség közgyűlése:
12.1. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége.
A közgyűlésen a rendes tagokat szavazati jog illeti meg, míg a tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vehetnek részt munkájában.
A Szövetség jogi személyiségű tagjai képviseletét a szervezet vezetője vagy az általa kijelölt személy látja el, aki köteles képviseleti jogát írásbeli meghatalmazással igazolni.
12.2. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést abban az esetben is, ha azt a bíróság elrendeli. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a tagok fele - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
A közgyűlést a Szövetség elnöke - akadályoztatása esetén az elnökség hívja össze.
A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 30 nap időköznek kell lenni.
12.3. A közgyűlés határozatképes, ha a Szövetség tagjainak 4/5-e jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
12.4. A közgyűlés hivatott a Szövetséget érintő minden kérdésben dönteni, kivéve azokat a kérdéseket, melyet az alapszabály vagy törvény más szerv hatáskörébe utal.
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amikor az alapszabály vagy a törvény minősített szótöbbséget ír elő.
Szavazategyenlőség esetén a Szövetség elnökének szavazata dönt, távolléte esetén a javaslatot le kell venni a napirendről.
12.5. A közgyűlés nyilvánosan szavaz minden kérdésben, kivéve azokat a kérdéseket, ahol az alapszabály titkos szavazást ír elő.
12.5.1. A Szövetség a tisztségviselőit titkos szavazással választja meg.
12.6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, meg kell választani a Szövetség tagjai közül a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt.
A közgyűlés határozatait írásba kell foglalni és a határozatok végrehajtásáért az elnök a felelős.
12.7. A közgyűlés az Szövetség tagjai közül levezető elnököt választ.
12.8. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon hallgatóként bárki részt vehet.
13. A közgyűlés hatásköre
13.1 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. az alapszabály megállapítása és módosítása,
2. az éves költségvetés meghatározása
3. az elnökség és az ügyvezető igazgató beszámolójának elfogadása a Szövetség éves tevékenységéről, gazdálkodásáról, mérleg elfogadása
4. a Szövetség feloszlásának, más Szövetséggel való egyesülésének, más Szövetségbe való beolvadásnak a kimondása
5. a Szövetség elnökének, elnökségének, ügyvezető igazgatójának megválasztása, visszahívása
6. bármely tagnak az Szövetségből történő kizárása
7. a Szövetség éves beszámolójának, mérlegének elfogadása
8. a bizottsági tagokat megválasztja, dönt a bizottságok beszámolójának elfogadásáról,
9. az alapszabályban vagy a törvényben meghatározott kérdések
10. dönt a tag kizárásáról szóló bizottsági határozat jóváhagyásáról vagy megváltoztatásáról.
A közgyűlés az 1. - 6. pontokban meghatározott kérdésekben háromnegyedes szótöbbséggel hozhat határozatot.
14. A Szövetség elnöksége
A Szövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a felnőtt korú, cselekvőképes magyar állampolgár lehet a tagja, akit a Bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
14.1. A Szövetség irányító testülete az elnökség.
14.2. A Szövetség elnöksége 2 (kettő) fő elnökségi tagból és 1 (egy) fő elnökből áll,
akiket a Szövetség közgyűlése a Szövetség tagjai közül választ. A 3 fős elnökség tagjai: az elnök és a kettő alelnök.
14.3. Az elnökség tagjait a közgyűlés 6 évre választja.
14.4. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze.
14.5. Az elnök az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével írásban kell, hogy meghívja úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 30 nap időköznek kell eltelnie.
14.6. A Szövetség elnöksége szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
14.7. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget ír elő.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, távolléte esetén a javaslatot le kell venni a napirendről.
14.8. Az elnökség a 3 tag jelenlétében határozatképes.
15. Az elnökség feladata
15.1. Az elnökség feladata:
a./ a Szövetség tevékenységének elvi irányítása
b./ a közgyűlés előkészítése, beszámolók elkészítése a tisztségviselők személyére vonatkozó javaslat tétel a közgyűlésen.
c./ a Szövetség éves feladattervének kidolgozása
d./ a Szövetség elnökének beszámoltatása, ellenőrzése
e./ a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzése,
f./ az elnök útján képviseli a Szövetséget.
15.2. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni és határozatait írásba kell foglalni.
16. Az Szövetség elnöksége
16.1. A Szövetség elnöke
A Szövetség elnökét a Szövetség közgyűlése választja meg 6 (hat) évre.
16.1.2. Az elnök jogai és kötelességei:
- a közgyűlést bármikor összehívhatja,
- a tagság és a Szövetség vagyonáról a kezelőket elszámoltathatja,
- a kiadások számláit ellenőrizheti,
- a Szövetség elnökségének határozatait közvetíti az ügyvezető igazgató felé, azok végrehajtását az elnökség tagjaival együtt ellenőrzi,
- a társaságot képviselheti harmadik személlyel/jogi személlyel szemben, hatóságnál, bíróság előtt.
- munkáltatói jogokat gyakorol.
16.1.3. Az elnök, képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, az elnökség más tisztségviselőjére is átruházhatja.
Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni:
- az elnök által kijelölt alelnök,
- a titkár,
- az elnökség által erre a célra megbízott elnökségi tag.
16.2. A Szövetség alelnöke
Az alelnökök az elnökség jóváhagyásával alakítják ki felügyeleti jogkörüket. Az elnök és az alelnökök közötti munkamegosztást a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
16.3. A Szövetség titkára
16.3.1. A titkár feladatai és hatásköre:
a) javaslatot tesz a Szövetség hivatal szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,
b) előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,
c) a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok szerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,
d) felelős a gazdálkodás rend megtartásáért,
e) gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
f) felhatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,
g) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,
h) gondoskodik a Szövetség szakmai lapjának kiadásáról, honlapjának gondozásáról,
i) felügyeli a hazai programok összeállítását,
j) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását, és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozathozatalának módosítását,
k) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a szabályzatok, a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
l) végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.
16.3.2. A titkár részt vesz az elnökségi üléseken.
16.3.3. A titkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség azon tagja helyettesíti, akit az elnök kijelöl.
17. A Szövetség bizottságai:
17.1. A Szövetség bizottságainak tagjait a közgyűlés a Szövetség tagjai közül választja.
17.2. A Szövetség bizottságai: a Felügyelő Bizottság és a Dan-kollégium.
17.3. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság 3 (három) főből áll, akik maguk közül elnököt választanak.
A Bizottság tagjait a közgyűlés választja határozott időre, 6 (hat) évre.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság ülésein az elnök vagy az elnök által az elnökségből kijelölt tag tanácskozási joggal részt vehet.
17.3.1. A Felügyelő Bizottság feladata:
- ellenőrzi az Szövetség működését és gazdálkodását. Az ellenőrzés során az elnökségtől, elnöktől valamint a Szövetség bármely alkalmazottjától jelentést illetve tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, a Szövetség irataiba, könyveibe betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.
- tagjai a Szövetség közgyűlésén, az elnökség vagy más bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, ott felszólalhatnak, észrevételeket, indítványokat tehetnek.
- a Felügyelő Bizottság elnöke a mérlegelfogadó közgyűlésen az éves gazdálkodásról jelentést köteles előterjeszteni.
- a Felügyelő Bizottság köteles a Szövetség elnökségét tájékoztatni, illetve annak - vagy súlyos esetben a közgyűlésnek - összehívását kezdeményezni az alábbi esetekben:
a./ a szervezet működése során jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő eseményt, tényt tapasztal,
b./ a vezető tisztségviselők felelősségét vagy összeférhetetlenségét megalapozó tényt tapasztal.
17.3.2. A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére az elnökséget vagy a közgyűlést az elnök - az indítvány megtételétől számított 30 napon belül köteles összehívni.
Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a Felügyelő Bizottság jogosult.
17.4. Amennyiben a Felügyelő Bizottság azt tapasztalja, hogy az arra hivatott szerv vagy személyek a Szövetség törvényes működésének helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszik meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet vagy a hatóságokat.
17.5. A Dan-kollégium
17.5.1. A Dan-kollégium a Szövetség azon független szakmai szerve, amelynek tagjait a Szövetség jogi személyiséggel rendelkező tagjai delegálják a Dan-kollégiumba.
17.5.2.A Dan-kollégium tagjainak számát a Szövetségben képviselt harcművészeti stílusok száma határozza meg. A Dan-kollégium tagja kizárólag dan fokozattal rendelkező tag lehet, ez alól a Dan-kollégium titkára a kivétel.
17.5.3. A Dan-kollégium elnökét a Dan-kollégium tagjai maguk közül választják meg. Mandátuma határozatlan időre szól.
17.5.3.1. A Dan-kollégium elnöke nem lehet a Szövetség elnöke.
17.5.4. A Dan-kollégium feladata:
- kidolgozza és elfogadásra ajánlja a Szövetség övvizsga rendszerét
- állásfoglalást készít a Szövetségbe újonnan belépő tagok övvizsga rendszeréről, amit a tag felvétele előtt az Elnökség elé terjeszt.
- irányítja és koordinálja a Szövetség övvizsgáit
- kiállítja és nyílván tartja a Szövetség által kiadott tagkönyveket (Budopassport) és okleveleket
- kialakítja a Szövetség éves versenynaptárát
- kialakítja a Szövetségen belüli versenyrendszert és a versenyszabály-könyvet
- elkészíti a bíróképzés oktatási anyagát,
- irányítja a bíróképzést, a bírók minősítési rendszerét, szervezi a minősítési vizsgákat
17.5.5. A Dan-kollégium önálló gazdálkodást nem folytat.
18. Szövetség képviselete
18.1. A Szövetség képviseletére a Szövetség elnöke önállóan jogosult.
18.2. A Szövetség jegyzése akként történik, hogy a géppel, kézzel előírt vagy előnyomott, nyomtatott Szövetségi név alá a Szövetség elnöke önállóan a nevét aláírja az aláírási címpéldánynak megfelelően.
18.3. A Szövetség alapszabályát illetve módosítását az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvvezetője, az Szövetség elnöke és a Felügyelő Bizottság elnöke írja alá.
19. A Szövetség vezető tisztségviselők összeférhetetlensége
19.1. A vezető szervek (közgyűlés és elnökség) határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§. b.1 pont), élettársa - továbbiakban együtt: hozzátartozó - a határozat alapján:
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b./ bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt
c./ akit vagy akinek a hozzátartozóját vezető tisztségviselőnek választják (elnök, elnökségi tag, bizottsági tag)
19.2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja illetve a Szövetség könyvvizsgálója az a személy, aki:
a./ vezető szerv elnöke vagy tagja
b./ a Szövetséggel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik
c./ a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagoknak tagviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
d./ az a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója
19.2.1. A Szövetség elnöke nem lehet a dan-kollégium tisztségviselője.
19.3. A Szövetség megszűnését követő 2 évig nem lehet közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető törvény szerinti tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló köz tartozását nem egyenlítette ki.
19.4. Vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett Szövetséget, társadalmi szervezetet, közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
19.5. A Szövetség elnökségének, felügyelő bizottságának kötelessége, hogy mindennemű visszaélés alapos gyanújának esetén arról az elnököt értesítse, az elnök kötelezettsége ennek kivizsgálása és - a gyanú megalapozottsága esetén - a hatóságok felé a feljelentés megtétele.
20. Az elnökség tisztségviselőinek mandátuma
20.1. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
20.2. Az elnökségi tagság megszűnik:
a) ha a megbízás lejár,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) elhalálozással,
e) kizárással.
V. A Szövetség gazdálkodása, gazdálkodásának alapelvei
21. A Szövetség jogi személy, a szövetségek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
21.1. A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag működési céljainak elérése érdekében, A Szövetség céljait és érdekeit nem veszélyeztetve végez. A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
21.2. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
21.3. A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztése tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel.
21.4. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
21.5. A Szövetség bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
a) a tagdíj,
b) a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
d) magán- és jogi személyek támogatásai,
e) rendezvények bevételei,
f) a tagok által befizetett - jogszabályban, vagy közgyűlési határozatban megállapított – díjak,
g) a Szövetség által kiszabott pénzbüntetések,
h) televíziós közvetítések jogdíjai,
i) intézményi háttér működéséből származó bevételek,
j) reklám tevékenységből származó bevételek,
k) nemzetközi szervezetektől származó részesedés,
l) alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,
m) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
n) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.
21.6. A Szövetség költségei:
a) a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
c) a vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
d) nemzetközi tagságból eredő kötelezettségek, tagdíjak
e) munkáltatói jogok gyakorlásából adódó kiadások.
21.7. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek.
21.8. A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
22. A Szövetség vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
b) készpénzre szóló követelés,
c) értékpapír,
d) ingatlan és ingó vagyon
22.1 . A Szövetség gazdálkodásába, az iratokba való betekintési jogát valamint javaslati és észrevételi jogát a tag akként gyakorolhatja, hogy a Szövetség tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseit elsősorban a Felügyelő Bizottságnak teheti fel, amennyiben a Felügyelő Bizottság nem vagy nem kielégítő választ ad, kérdéseit az elnökhöz vagy az elnökséghez intézheti.
VII. Záró rendelkezések
24. A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók feladatait a velük kötött szerződés tartalmazza és a munkavégzésre irányuló jogszabályok határozzák meg.
25. Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket – ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség – a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni.
26. A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályaiban, szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező.
27. A közgyűlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt időben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a titkár a felelős.
28. A Somogy Megyei Főügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a Szövetség felett.
29. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén – előre egyeztetett időpontban – bárki betekinthet
30. A Szövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról a hivatalos honlapban tájékoztatja a nyilvánosságot.
Kelt: Marcali, 2013. 07. 05.